A Türr István Gimnázium a Pápán található 6 középfokú intézmény egyike. A Veszprém megyei és az országos középiskolák sorrendjében is kiemelt helyen található.
align=left
Az első iskolát ezen a helyen, pálos rendi szerzetesek alapították 1638-ban, Csáky László földesúr hívására. Ekkor Pápán 4 családtól eltekintve csak protestáns családok éltek. Ezen szeretett volna a földesúr változtatni, egy katolikus iskola alapításával.
Az első valódi feljegyzések az iskola tényleges létrejöttéről 1647-ben keletkeztek, amikor a nagykáptalanhoz beterjesztett dokumentumban már említést tettek tanulókról. Ez az iskola még az ún. „kisgimnáziumi” kereteken belül működött. A pálos-iskola további létéről 1761-ig kevés írásos emlékünk van, de más feljegyzésekből kiderül, hogy kibővítették az iskola épületét, mivel a kisgimnáziumot átalakították ún. „archigimnáziumá” vagy más néven teljes „gimnáziummá”. Az épületet ekkor bővítették ki egy új iskolarésszel. Az iskola 1752-1780 között kiemelt szerepet kapott Pápán, mert ez időben a Pápai Református Kollégium nem működött, és ezért a pálos gimnázium volt az egyetlen középfokú intézmény a városban.
Az iskola életében törést jelentett az 1777-es Ratio Educationis, amely a tananyag és ismeretanyag frissítése mellett előírta, hogy csak annyi osztálya lehet egy gimnáziumnak, ahány tanára van. Így a nagygimnáziumot újra „grammatikai gimnáziummá” minősítették vissza. Ezt még csak tetőzte az, amikor II. József feloszlatta a pálos rend 1786-ban. Így, ez évtől, 1786-tól a kisgimnázium már csak magániskolaként működött.
Ez 1794-től változott meg újra, mert ekkortól az uralkodó gondozásába került, és mint királyi algimnázium működött tovább. A rendeket I. Ferenc 1802-ben állíttatja vissza, így lehetőséget kap újra, hogy a gimnázium újra egyházi kézbe kerüljön. Pápára a pálosokat várták vissza, mint eddigi fenntartókat, de helyettük a bencések költöztek ide. Ők kezdték meg az iskola kibővítését, a kötelező tanügyi rendelet szerinti 4 tanteremre. Az oktatást 1806-ban kezdték el újra, immár újra egyházi gondozásban.
align=right
Az oktatás az 1806. évi II. Ratio Educationis bevezetésével újra változott, amely „művelt hű keresztények” nevelését tűzte ki célul. Emiatt a tanítás heti 20 óra lett, amelyet immár 4 tanteremben folytattak. Az iskola oktatási rendszere alapvetően 1911-től változott meg megint gyökeresen. Ekkortól, mint nagygimnázium már 8 osztályos képzést nyújtott és érettségit adott a továbbtanuláshoz.
Az iskola utolsó nagy átépítése – amelynek formái napjainkig is megmaradtak – 1912-1913 között zajlik. Ekkor már kialakult a mai Türr-re jellemző félköríves épületsor, a ma ismert terem-tematikával.
Az államosítást követően 1948 és 1951 között az iskola Állami Általános Gimnázium Pápa néven működött tovább. Ezt minisztériumi javaslatra, 1951-ben változtatták meg, felvette a máig is viselt Türr István nevét, így a gimnázium teljes neve, Pápai Állami Türr István Általános Gimnázium lett. A gimnázium 2001-ben csatlakozott a kormány által támogatott Arany János Tehetségkutató Programhoz, amellyel a hátrányos helyzetű, de tehetséges diákok felkarolása lett az iskola egyik központi célja.