A könyvtárat, levéltárat és múzeumot magába foglaló intézmény a Dunántúli Református Egyházkerület történeti és művészeti emlékeit őrzi. Az értékes hagyaték megtekintése mellett kutató tevékenységre is lehetősége van a látogatóknak, melyet az intézmények sokrétű szolgáltatása segít.
A festett óegyiptomi koporsó és a múmia, amelyet Markstein Károly kairói nagykereskedő ajándékozott 1884-ben egykori iskolájának, szinte egyetlen darabja a régiségtárnak, amely átvészelte a II. világháború és az azt követő nehéz évek viszontagságait.
Az ajndékozás Dr. Fenyvessy Ferenc országgyűlési képviselő, valamint az ő tulajdonában lévő "Pápai Lapok" szerkesztőségének közvetítésével jött létre. Hori koporsója és a múmia a kairói osztrák-magyar konzulátuson keresztül 1884 augusztusában érkezett meg Pápára.
Hori, a pápai koporsó egykori készíttetője és tulajdonosa, Ízisz és Horsziésze - vagyis Hórusz Ízisz fia - papja volt Akhmim templomában. A koporsón található ábrázolások elemzése során Varga Edit egyiptológus arra a megállapításra jutott, hogy a koporsó a XX. dinasztia idején, vagyis az Újbirodalom végén (Kr. e. 1186-1070) készülhetett, tehát Hori e mintegy 100 évet felölelő időszakban élt és működött Akhmimban.
A koporsóban azonban nem Hori múmiája nyugszik. Az aranyozott maszk és a gondosan felrakott vászon bandázs egy a XXII. - XXX. dinasztiák korából (Kr. e. 945-342) származó, középkorú férfi tetemét rejti. Egyetlen felirat sem jelzi, hogy ki az ismeretlen egyiptomi, aki Hori koporsóját bitorolja. Nem volt ritka és szokatlan, hogy alsóbbrendű emberek esetében korábbi koporsókat ismét felhasználtak a temetkezéshez, különösen e késői korban.
Az egyiptomi koporsó és múmia a Református Gyűjtemény különlegessége és a múzeumlátogató közönség legérdekesebb látnivalója.